Miután megittuk a kávénkat, azért valami gyors falatot sem árt bekapni. Az a jó, hogy ezt meg lehet oldani egy közértben, ahol megkéritek, hogy egy ciabattába tegyék bele a  prosciuttot, a parmezánt és az aszalt paradicsomot, majd kivesztek hozzá a hűtőből egy campari sodát és ti vagytok a világ legboldogabb emberei, miközben az ókori romok között sétálva ezt majszoljátok. Így sok időt és pénzt is lehet nyerni a városnézéshez. 🙂

Mi a belvárosban szoktunk lakni a Campo de’ Fiori és a Teatro Argentina között valahol. Állandó nyüzsgés, sok kis étterem, borbár, kávézó. Gyönyörű reneszánsz házak, és gyalog szinte minden elérhető. És hol máshol kezdenénk a napot, mint a piacon, a Campo de’ Fiorin. Gyönyörű, színes, hangulatos kavalkád. Miután megittam a frissen csavart gránátalma- és/vagy narancslevemet, és megvettem az éves szükséges fűszer és szárított paradicsom adagomat, irány a hentes: Antica Norcineria Viola.