A gasztro kalandozás a Balaton-felvidéken másnap is folytatódott. Most Balatoncsicsó felé indultunk, majd fel Szentjakabfára. A falun keresztültekerve haladtunk felfele a szőlőültetvények mellett. Csodálatos volt a panoráma visszafelé tekintve. Megtaláltuk a piros turistautat, és szépen begurultunk Mencshelyre. Körbekarikáztuk mindhárom templomát, majd tovább a piros jelzésen, a Kossuth-kilátó felé haladva elindultunk Dörgicsére. Jobb kéz felé végig előttünk a  Badacsony, és a „szomszédjai”, és a víz! Körbetekertük a Halom-hegyet, megérkeztünk Dörgicsére, ahol igen sok német tulajdonú ház van, így kicsit „sterillé” változott az elmúlt években az utcakép, de azért szép. A Pántlika Pincészet udvarán ugyanez érezhető, de egy hosszúlépés „nagy duzzogva” itt is elfogyasztható. 🙂 Ebédre „kencéket” kértünk: aszalt paradicsomosat és zöldfűszeres kecskesajtosat. Mindkettő kifejezetten finom, de a paradicsomos az egyenesen isteni! A kiszolgálás nagyon kedves.

Tavaly nyáron kétszer is elkeveredtünk a Balaton-felvidékre, de mindkét alkalommal sikerült a 38-40 fokos kánikulába érkezni, így akkor inkább a légkondis autóval jártuk be a környéket, de már akkor megfogadtuk, hogy biciklivel is visszajövünk. Idén szerencsénk volt, csak 25-28 fokos meleg, napsütés, kevés felhővel az égen.

Kiindulási pontunk idén is a szentantalfai Zsóka Fogadója volt. Andi és Attila vendéglátásáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. 2014 őszétől vették át a fogadót, és apró lépésekkel igyekeznek a saját elképzelésük szerint fejleszteni, alakítani. Az egy-kéthetenként megújuló étlapot mindig a szezonális és regionális zöldség/gyümölcs választékhoz alakítják. Andrea éjszaka megálmodja és másnap tálalja 🙂 ! De vannak olyan ételek, amiket nem tudnak levenni az étlapról, mert a  közönség folyamatosan követeli. Ilyenek közé tartozik a „csillagos ötös módon” elkészített marhapofa is.